A NASA tudósai felfedeztek egy másik sugárzó övet a Föld körül

A Föld körül, Ecuador magasságában, létezik egy sugárzási gyűrűrendszer, amelyet James Van Allen 1958-ban fedez fel. "Van Allen öv" -nek hívják, és erről a rendszerről ismert, hogy ez az 1000 és 60 000 kilométerre a bolygó felszínétől, és itt fordul elő az északi és északi aurora.

A csillagászok úgy vélik, hogy a sugárzási gyűrűk zavarják a műholdak és az űrhajók működését, sőt befolyásolják az űrhajósok egészségét. Ezenkívül eddig azt hitték, hogy a Van Allen övet csak két gyűrű alkotja, amelyek stabilak és helyben maradtak a földi mágneses mező miatt.

Példátlan jelenség

Képforrás: Reprodukció / NASA

A NASA szerint azonban a sugárzószalag mérésére elküldött két űrérzékelő észlelte egy harmadik gyűrű jelenlétét, amely valószínűleg egy ideiglenes képződmény, amely magában foglalja a második gyűrűt. Az űrügynökség azt is kiderítette, hogy a rendszer sokkal formázhatóbb és aktívabbnak tűnik, mint azt korábban gondoltuk, és átalakításon eshet át a napsugárzók kibocsátásai miatt.

A harmadik gyűrű felfedezése véletlenszerűen történt, amikor a tudósok úgy döntöttek, hogy bekapcsolnak egy mérőműszert - az új relativisztikus elektron proton teleszkópot - még az eredeti programozás előtt, hogy más eszközökkel (a SAMPEX szonda), amely hamarosan kikapcsol. Mindössze öt napos megfigyelés után a csapat megfigyelte a harmadik gyűrű kialakulását. Nézze meg az övet szemléltető animációt:

A tudósok eleinte annyira meglepődtek, hogy még azt hitték, hogy a jelenség berendezés hibája lehet, ám a harmadik gyűrű négy teljes héten látható maradt. A NASA szerint a felfedezés segíthet a tudósoknak megérteni, hogy a napviharok miként és mikor károsíthatják bolygónkat, és hogy a Van Allen öv milyen mértékben védi a földet.