A tudósok hatalmas esőt fedeznek fel a Saturna gyűrűiből!

A NASA obszervatóriuma, a WM Keck Observatory, az angliai Leicesteri Egyetemen végzett elemzésekkel, a környező gyűrűkből képes volt megtalálni a vízben terhelt részecskék esőit a Saturna légkörében.

A felfedezést részletező cikket, amely számos kérdést tisztáz a naprendszerünk második legnagyobb bolygójáról, a múlt héten tették közzé a Nature folyóiratban.

A vízben terhelt részecskék esnek a Szaturnusz légkörében - és az eső mérete és a bolygó területeinek nagysága sokkal nagyobb, mint azt korábban gondoltuk.

Hogyan történik ez?

Egy művész illusztrációja azt mutatja, hogy a töltött víz részecskék miként jutnak be a Saturn légkörébe. Képforrás : Keck Observatory

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a víz által töltött részecskék vonzzák a Szaturnusz mágneses mezőjét, ami hidrogénionokat semlegesít az ionoszférából (a légkör legfelső része). Ez az ionréteg infravörös fényt hoz, amely az egész bolygót lefedi, kivéve azokat a helyeket, ahol a gyűrűes eső esik: csak hatalmas árnyékok vannak.

Sötét légkör

A Saturn sötét oldala, amelyet a nap nem világított meg abban az időben, amikor a képet a Cassini űrszondája készítette. Képforrás: NASA

Ezek az árnyékok az ionoszféra 30–43% -át fedik le - ez sokkal nagyobb terület, mint korábban megfigyeltük. 1980-ban felfedezték az első Voyager űrhajóképeket a Szaturnusz légkörének ezen sötét rétegeiről. Az árnyékokat csak 2011-ben láthatták újra, de csak a gyűrűes eső felfedezése ad nagyobb méretet a bolygó légkörében zajló eseményekhez.

"A Saturn az első bolygó, amely jelentős kölcsönhatást mutat a légkör és a gyűrűs rendszer között" - mondja James O'Donoghue vezető szerző. "A gyűrűes eső legnagyobb hatása az, hogy kioltja a Szaturnusz ionoszféráját, súlyosan csökkentve az elektronok sűrűségét azokban a régiókban, ahol esik."

Egy kevés kérdés

Képforrás : Pixabay

A megállapítás a tudósok évek óta feltett kérdésére ad választ: Miért figyelik meg a szaturnusz egyes helyein atipikusan alacsonyabb elektronsűrűséget? Ez az univerzumunk milliárdjai között felmerülő kérdés, amelyet már ki lehet vetni az űrhajós notebookjából.