Hogyan lehet a naplemente hasonló Pekingben és a Marson?

A közelmúltban összehasonlított képek közül néhánynál a bolha a füle mögött maradt. Nyilvánvaló, hogy a naplemente Pekingben hasonló ahhoz, ami látható a Marson. De hogyan történhet ez a hasonlóság, ha két teljesen különböző helyről beszélünk? Mi származik ezeknek a ködös megjelenéseknek, amelyeket a két fotón láthatunk?

Szerencsére a tudomány ott van, hogy orvosolja a tudatlanságunk némelyikét, és ezen érdekes kétség miatt a Joe Hanson nevű polgár segíthet a probléma felfedezésében. A Gizmodo-ban közzétett nyilatkozatában kifejtette, hogy a Vörös Bolygó homokja sok statikus töltéssel rendelkezik, így a por „ragacsosodik”, és olyan dolgokhoz vonzódik, mint a légszűrők.

Ez a statikus por apró szemcsékből áll, amelyek a naplementét kékesnek látszik, amint az a képen is látható. Más folyamat történik a bolygónkon, és a légköri gázok szétszórják a kék és a lila fényt, ami égboltunkat és naplementét vörösesvé teszi.

Oda-vissza

Pekingben azonban más jelenség történik: minden kibocsátott vegyi szennyező anyag olyan elemekké alakul, mint például a kén-dioxid. Ez a komponens viszont kénsavvá alakulhat, és amikor csapadék van, a jól ismert savas eső van. Ezek az aeroszolok szétszórják Peking, valamint Los Angeles és Mexikóváros fényét, így a naplemente vörösesé válik. A bolygó más részén lehet vörös, narancssárga vagy sárga.

Peking esetében ismételten figyelembe kell venni a légkörben lévő nagyobb mennyiségű aerosolt és a kínai város felett homályos homokviharokat, amelyek miatt a nagy homokszem szétszóródik és fehéres lesz, amikor lemegy a nap.

Vagyis mind Pekingben, mind a Marsban nagy a köd és a homok, ami miatt a fény szórása e két környezetben hasonló fizikai folyamatokon megy keresztül.