A felfedezés megerősíti a vulkáni kitörések által létrehozott megatsunamik tézisét
A Zöld-foki Köztársaságot alkotó szigetcsoport legnagyobb Santiago-szigeten található felfedezése azt jelzi, hogy a régiót egy 170 méter magas, hatalmas szökőár sújtotta. A kutatók becslései szerint a szárazföldön közel 8 méter magas és több mint 770 tonna súlyú sziklákat találtak.
A nagy sziklák körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban voltak, és 610 méterre a parttól. A tárgyak megfelelőbb elemzésével a tudósok megállapították, hogy ezeket a nagy köveket alkotó anyag típusa nagyon különbözik a vulkáni talajtól, amelyben megtalálhatók. Ezen túlmenően azt találták, hogy a kompozíció megegyezik a sziget teljes parti sávját körülvevő szikla- és mészkő formációkkal.
Az angliai Bristoli Egyetem geológusa és a tanulmány vezető szerzője, Ricardo Ramalho elmagyarázta, hogy a csoport eleinte elgondolkodott azon, hogy ezek a sziklák hogyan vannak a helyszínen. "Nagyon izgatottak voltunk, amikor rájöttünk, hogy ezeknek a köveknek a magyarázata csak egy szökőár által okozott hatalmas hatás lehet" - tette hozzá a kutató.
Számítógépes modellek segítségével a tudósok a hullámmagasságot 170 méterre becsülik. Összehasonlításképpen: a legutóbbi szökőár a 2004-ben okozott legnagyobb károkat okozta (az alábbiakban található videó), amelyek során az Indiai-óceán partján és 2011-ben több mint 220 000 embert öltek meg, és több mint 20 000 halált hagytak el. Mindkét alkalommal a hullámok által elért maximális magasság 30 méter volt.
Egy másik, a kutatók által felfedezett, a veszteségekben lévõ hélium izotópokat elemzõ kérdés az volt, amikor ez a jelenség bekövetkezett. Az elem atomjaiban az űrből származó kozmikus sugaraknak való kitettséggel bekövetkező változásokkal a csapat becslése szerint a hullám 73 000 évvel ezelőtt sújtotta a régiót.
A hullám eredete
Ramalho és csapata úgy véli, hogy a hullám oka egy földcsuszamlás volt a Fogo-szigeten, amely a bolygó egyik legnagyobb és legaktívabb vulkánjának ad otthont. Legalább 160 km³ föld süllyedt az óceánba, hogy kiváltják a kutatók által becsült nagy hullámot. Fogo a Santiago-szigettől 55 km-re található, és a vulkáni üreg több mint 2800 méter magas, 20 évente egyszer kitör. Utolsó kitörésekor a vulkán elpusztította egy új látogatóközpontot, több épületet és kb. 1200 hajléktalanná vált.
A Zöld-foki-szigetek legnagyobb szigete jelenleg mintegy 250 000 embernek ad otthont, de még az a esemény is, amely több mint 70 000 évvel ezelőtt vitte hatalmas sziklákat Santiago belsejébe, a felfedezés némi félelmet keltett a tudósok körében. Ennek oka az, hogy eddig nincs pontos információ a vulkáni összeomlás által okozott szökőár által a nyílt tengeren okozott károk mértékéről. Például a 2004-es és a 2011-es események nagy földrengésekből származtak, amelyek epicentruma az adott óceán alján történt.
Ez a megállapítás újfajta bizonyítékot mutat arra, hogy a flankovulkanikus összeomlások hirtelen és katasztrófát okozó módon történhetnek, és nagy szökőárhoz vezethetnek. Ezért nem szabad alábecsülni ezeknek az eseményeknek a veszélyét és hatalmát, valamint azt a veszélyt, amelyet a társadalmunkban jelentenek ”- mondta Ricardo Ramalho a Live Science interjújában. A korábbi kutatások megkérdezték, hogy a vulkánok képesek-e a tengerek tömegét eljuttatni olyan katasztrófák elhárítására, amire a tanulmány utal.
Kockázati helyek és kutatási folytonosság
Az a gondolat alapján, hogy a vulkánkitörés bármikor megtörténhet, egy másik tudóscsoport már régóta vitatta, hogy a spanyol La Palma-sziget képes akár olyan nagy vagy nagyobb hullámokra, mint valaha. Simon Day kutatója és csapata a londoni University College munkatársa szerint a Cumbre Vieja aktív vulkán kitörése esetén a hely elképzelhetetlen katasztrófát okozhat.
A hullámot megatsunami-nak hívnák, mert elérte a kb. 900 méter hihetetlen magasságot. Ezt a sziget nyugati oldalán kialakuló földcsuszamlás indítja el, amely elpusztítja a közeli közösségeket, és a Florida és a Karib-tenger térségébe indul, és Afrika nyugati partját érinti. Még a szigetek átlépésekor és az óceán nagy kiterjedésével a hullám körülbelül 50, illetve 100 méterrel elérné ezeket a helyeket.
Ricardo Ramalho azt mondja, hogy nem ismeri La Palma geológiáját, és inkább nem kommentál, de úgy véli, hogy ha valóban lesz fent fentebb leírt földcsuszamlás, a hullám elérheti a 900 méter magasságot is. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy a vulkáni összeomlások nem mindig okoznak szökőárt vagy katasztrofálisak, és hogy csapata és a csapata tanulmánya nem jelenti azt, hogy ezek a katasztrófák valóban megtörténnek.
A tudós számára a munka csak azt mutatja, hogy ébernek kell lennie, minden vulkánt külön-külön megfigyelni és elemezni. Ezért folytatja a csoport a Fogo-sziget és más vulkánok megfigyelésének megkezdését annak érdekében, hogy felmérje, vajon kitörés léphet fel és mikor. „Egyre növekszik az aggodalom az ilyen nagyságrendű katasztrófák lehetősége miatt. Ezért reálisan és hidegen kell elemeznünk, hogy mit lehet tenni e helyzetek hatásainak mérséklésére ”- fejezte be a kutató.
