Mi lenne, ha mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli?

El tudod képzelni egy világot, ahol minden nemzet ugyanazt a nyelvet beszéli? Mindenki megértené egymást, legalább nyelven, és az angol, a spanyol, a francia, a német nyelvtanfolyamok még nem is lennének.

A filmekhez nem lenne szükség feliratokra, nincs szükségünk egyidejű fordításokra a kongresszusokon és az előadásokon, az országos elnökök könnyebben beszélgethetnek, ugyanúgy, ahogy a különféle nemzetekből származó emberek könnyebben barátkozhatnak egymással, nyelvi korlátok nélkül. De vajon ez jó vagy rossz?

A nyelvek sokszínűsége lenyűgöző a világon, amelyek nagy része kiemeli az emberek hagyományait és szokásait. Talán a nyelvek összeegyeztetése nem az a módja, hogy elveszítse az ország identitását? Igen, valószínű, hogy a világ anyanyelveinek sokasága már eltűnik, amint azt alább látjuk.

A nyelv variációi

Gondolva arra, hogy a világot a jövőben csak egy nyelven egyesítsük, visszatérünk a múltba. Lehet, hogy az emberiség valamilyen pontján létezett egyetlen nyelv, amelyet az emberek beszéltek, akik a Földet lakották?

Colleen Cancio, a How Stuff Works című cikke szerint nem állnak rendelkezésre bizonyítékok az egyedülálló anyanyelvről, amelyet az ősi emberek beszéltek, bár sok szakértő említi a világ legrégebbi nyelvei, köztük a görög, latin és szanszkrit nyelv hasonlóságait, mivel annak bizonyítéka, hogy a modern nyelvek közös forrással rendelkeznek.

Igen, származhatnak hasonló régi forrásokból, de soha nem szólt senki (teljesen egyenlő) mindenki. Dr. Noam Chomsky, a Massachusetts Technológiai Intézet nyelvtudományi professzora szerint "Minden létező nyelv csupán valami módosítása, ami előtte létezett."

Honnan jöttek?

De honnan származik a földön az összes nyelv? Nos, senki sem tudja pontosan, és mégis tudjuk, hogy a világban az emberek a közelmúltban még soha nem beszéltek ugyanazon a nyelven. A mai világban a nyelvek számát szintén nehéz meghatározni.

Még ennél is inkább nagyon nehéz meghatározni, hogy a dialektust mikor válik nyelvré. A legfrissebb becslések összesen 6 909 különálló nyelv körül fordulnak, de a nyelvészek tudják, hogy ez nem olyan pontos.

Ennek ellenére a szakértők egyetértenek egy kérdésben: manapság kevesebb nyelv van, mint a múltban. Ahogy korábban röviden idéztük, ez azért történik, mert a nyelvek eltűnnek, de riasztó ütemben. Egyes tudósok azt jósolják, hogy a mai nyelvek fele 2100-ra megszűnik. És ez nagyon rövid idő alatt zajlik.

A történelem szerint a világban 10 000 évvel ezelőtt, amikor a világ népessége 5-10 millió ember volt, több mint 12 000 különféle nyelv létezett. De most mi van? És a nyelv jövője, milyen lesz?

A globalizáció hatása

Gondolná, hogy jobb lenne a világ, ha mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli, vagy úgy gondolja, hogy elveszít egy kis móka? A helyzet az, hogy sok szakértő úgy gondolja, hogy ennek felé haladunk, főleg mivel a globalizáció közelebb hozza a kommunikációt még a lehető legtávolabbi közösségekhez is.

Ha ez megtörténik, az anyanyelvük mellett az emberek megtanulják ezt az univerzális nyelvet, amelyet mindenki beszél. De ez a lehetőség felveti a kérdést, amelyet ismét idézünk: valóban lehetséges-e, és felgyorsítaná-e ez a világnyelv a nyelvi sokféleség elvesztését?

A How Stuff Works szerint amikor ezt a kérdést különféle nyelvészeti szakembereknek teszik fel, a legtöbb válaszol, hogy ez nagyon valószínűtlen, vagy hogy nem történik meg egymillió év alatt. Az érvelés azért van, mert a nyelv annyira szorosan kapcsolódik a kultúrához, a családhoz és a személyes identitáshoz.

És nem csak ezt. A tudósok szerint az egyik nyelvnek a másikkal szembeni előtérbe helyezésének sok köze van a politikai változásokhoz és a hatalmi egyensúlyokhoz. Például, ha egy nemzet vagy régió hirtelen dominánsá válik az üzleti világban, ez valószínűleg nagy ösztönzést jelentene az adott hely emberekkel való kommunikációra.

Vegyük például Kínát, amelyben az utóbbi évtizedekben nagy kereskedelmi növekedés és üzleti megnyitás volt tapasztalható, és ez sok embert vezetett a mandarin elsajátításához, hogy a jövőben jobb lehetőségeket kapjon. De ez nem csökkenti az anyanyelvükkel fennálló kapcsolatot, mivel ez a kapcsolat származásukkal.

Vitatható az a feltevés, hogy ha mindenki ugyanazon a nyelven tudna kommunikálni, akkor kevesebb a konfliktus és a nemzetek közötti gyűlölet. Mivel sok brutális konfliktus, amelyet a világon látunk, nemzetek és régiók között zajlik, amelyek közös nyelven oszlanak meg. De egyébként is vannak előnyei, ha mindenki megkapja.

Az egyetlen nyelv a világ?

A nyelv az emberiség nemzetének teljes örökségét hordozza. Új nyelv elsajátításakor az is gyakori, hogy egy kicsit többet szeretnének tudni arról, hogy ki beszél, mire beszél, egy adott hely konyhájáról, zenéjéről és történelméről.

Mindez fontos információkat nyújt az emberek szokásairól és hiteiről, a prioritásokról és a történelmi pályáról. Mindez elősegíti a megtanult nyelv és az emberek jobb megértését. És ez a szempont annyira lenyűgöző, hogy szomorú dolog kimaradni, ha mindenki csak egy nyelvet beszélt.

Dan Fitzgerald francia professzor szerint, aki beszélt a How Stuff Works-rel Colleen Cancio-val, az emberiség számára óriási költségek lennének: "E kultúrák nagy része is eltűnik", ezen nyelvek mindegyikében "- magyarázza.

Képzeljük el most egy olyan világot, ahol a legtöbb ember beszélhetne globális nyelven, de továbbra is anyanyelvük lenne a kommunikáció elsődleges formája. Az a képesség, hogy az emberekkel kommunikálhassanak szerte a világon, hatalmas lehetőségeket nyitna meg a munka, a tanulás és a személyes kapcsolatok számára.

Gondolkodnia kell: "De már létezik." Igen, de a világ népességének többségével nem, csak egy nem olyan nagy százalékban, hogy például angolul használja a mindennapi életét, annak ellenére, hogy nem anyanyelvük. És felmerül a kérdés, hogy milyen nyelvet használnánk globális szinten? Jó jelölt lenne az angol?

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a válasz nagymértékben függ gyakorlati tényezőktől, amelyek változhatnak a politikai és gazdasági hatalom időbeli változásaival.

Példák

Még mindig indokoltnak kell lennie, hogy minden ember valóban azt akarja, és igyekszik megtanulni egy ilyen nyelvet, mert a nyelv elsajátítását szinte mindig a szükséglet vezérli.

Vannak, akik példát mutatnak az eszperantónak, amelyet egy 1887-ben kifejezetten második közös nyelvként létrehozott nyelv alkotott. Világszerte mindössze kétmillió beszélővel valószínűtlennek tűnik azonban a globális kommunikáció életképes formájává válni.

Másrészt sokan egyetértenek abban, hogy az angol már világnyelv. Ezt a nyelvet több mint száz országban beszélik. De ez a szempont a demográfiai változások és a globális prioritások miatt bizonyos pontokban megváltozhat.

De egy dolog valószínűleg nem változik: Az emberek mindig ragaszkodnak az anyanyelvükhöz, függetlenül attól, hogy ez versenyelőnyt jelent-e. Ez a származás, a családi identitás, a nemzet gyökereinek kérdése, amelyek messze túlmutatnak a kommunikáció módszerén.