Az eső jó szagja kémiai vagy kulturális eredmény?

Olyan sok szenzáció és kép jut eszembe, amikor arra gondolunk, hogy milyen szag van az esőtől egy aszály vagy aszály után. Az a nyári eső, amely a napsütés teljes napja után késő délután lehűti, nedvesíti a környezetet, friss levegőt hoz, és eltávolítja a városok száraz és szennyezett időjárását.

Az eső szagával járó öröm a földön zajló kémiai folyamatok sorozatának eredménye lehet. Egy 1964-es tanulmányban az ausztrál geológusok a "petricor" kifejezést hozta létre, hogy a szárazföldön esőzések sziklás illatát jelöljék.

Megállapították, hogy ennek az illatnak az egyik oka a szekretált növényi olajok keveréke az aszály idején. Ezek az olajok gátolják a vetőmagok csírázását és elősegítik a víz versenyt a szűkösség idején. Az aszály utáni eső érkezésével a növények ezt a keveréket a levegőbe engedik.

Geosmina, a föld illata

A növényi olajokkal felszabaduló vegyületek egyike a geosmin. A földillat olyan vegyszer, amelyet olyan mikroorganizmus-osztályok állítanak elő, mint például aktinobaktériumok (baktérium spórák) és cianobaktériumok (kékes-zöld algák). A geosmin a levegőbe engedi, amikor az eső erő eléri a talajt, és ezen baktériumok komposztot engednek spóráikból. Az anyag megfelel annak a szagnak is, amelyet a föld mozgatásakor érzünk.

A kutatások kimutatták, hogy az emberi szaglás nagyon érzékeny a geosminra, és néhány ember még az trilóionra eső 5 rész koncentrációban is képes érzékelni az anyag szagait. A vegyület általában a legtöbb ember számára kellemes, és még arra is használják, hogy földes aromát adjon a parfümöknek.

Az eső reprezentációjának kulturális öröksége

Vannak tudósok az antropológia területén, akik más módon elemzik az eső szaga által okozott öröm érzetét. Diana Young, az ausztráliai Queenslandi Egyetemen azt mutatja, hogy az eső illatát képek sorozatával társítjuk az élet pozitív ábrázolásaival, mint például a zöld szín vagy a növények alakja.

A kutató „kulturális szinesztéziának” nevezte a társadalom életének különböző érzékszervi tapasztalatait, a történelmi evolúciónak megfelelően. Végül is az eső nélkülözhetetlen volt az ültetéshez és az emberiség általános túléléséhez. A csapadék szaga az antropológiai hipotézis szerint olyan érzéseket vált ki, amelyek az egyének kollektív tudatához kapcsolódnak, visszanyerve az elégedettség és az öröm érzékeit.