Az emberek természetes akadályok miatt egyenes testtartást választottak volna
Az a kérdés, amely mindig is nagy vitát váltott ki a tudósok körében, mi okozta az ősi őseinknek, hogy abbahagyják a négy lábon történő mozgást, egyenesen álljanak és kétlábúvá váljanak.
Egyes elméletek azon a hipotézisen alapulnak, miszerint a 2, 5 millió évvel ezelőtt bekövetkezett éghajlatváltozás az erdők visszaesését okozta volna, és őseink elhagyták a fákat, és elkezdték járni az afrikai szavannákat. Ez a lehetőség azonban szintén vitatott, mivel bizonyítékok vannak arra, hogy a kétoldalú főemlősök megjelent a jelentős éghajlatváltozás előtt.
Új hipotézis
A Christian Science Monitor szerint a York-i Egyetem régészeinek új tanulmánya arra utal, hogy a geológiai változások motiválhatták ezt a drámai átalakulást, és őseink bipidekké váltak, hogy leküzdjék a terepi akadályokat. .
A tanulmány szerint a vulkáni kitörések és a tektonikus lemezek mozgása sziklásabbá tette a Kelet- és Dél-Afrika tájait, és ezzel a térségben a mozgás egyre bonyolultabbá vált. Ezek a geológiai változások arra ösztönözték a régió korábbi lakosait, hogy fejlesszék új mozgásképességüket, javítva például az egyensúlyt és az egyenetlen terepen való mászást.
evolúció
Mint a régészek elmondták, ezeket a mozgásokat legjobban függőleges helyzetben lehet végrehajtani, és ezt a táj - és nem az éghajlatváltozás - okozta az átmenet a négylábú helyett a két lábú mozgásra. A kutatók azt is állítják, hogy a geológiai változások hozzájárultak a kognitív készségek fejlesztéséhez, például a navigációhoz és a csoport tagjai közötti kommunikációhoz.
Ez a fejlődés viszont lehet az egyik olyan tényező, amely a nagyobb agy fejlődéséhez és olyan társadalmi funkciók kialakulásához vezetett, mint például a csapatmunka és az együttműködés. Nyilvánvaló, hogy csak időgéppel lehet bebizonyítani, hogy a két hipotézis melyik helyes, és lehetséges, hogy soha nem kapunk végleges választ erre a kérdésre.
