Hosszú és boldog életet akar? A harvardi tanulmány megkapja a választ
Egy Harvardi Egyetemi tanulmány, amely 7524 éven át követte a 724 embert a különféle társadalmi osztályokból és stílusokból, 75 napra találta a választ a mai egyik legfontosabb kérdésre: Mi a boldogság titka?
A kutatások szerint a válasz csak egy: a kapcsolatok. Robert Waldinger, a Harvard Felnőttkori Fejlődés Tanulmányának igazgatója szerint a közel nyolc évtizedes tanulmány világosabb üzenete az, hogy a jó kapcsolatok boldogabbá és egészségesebbé teszik az embereket.
Más szavakkal, életminőségünk, mind érzelmi, fizikai és mentális, közvetlenül kapcsolódik kapcsolataink minőségéhez. A tanulmány azonban rámutat arra, hogy sok ember ismerete nem elég.
Többet a tanulmányról
A Felnőttkori Fejlődés Tanulmánya egy longitudinális tanulmány, amely két férfi csoportot követett az elmúlt 75 évben az egészséges öregedés pszichoszociális prediktorainak azonosítása céljából. A projektnek két résztvevői csoportja van: A Grant Study, amely 268 harvardi diplomával rendelkezik az 1939 és 1944 osztályokból; és a 456 fős "Glueck" tanulmányozó csoport, akik az amerikai Boston városában nőttek fel.
A kutatók azt értékelik, hogy a pszichoszociális változók és a biológiai folyamatok a legkorábbi évektől befolyásolhatják a késői élet állapotát és jólétét (80 és 90 év), és a gyermekkori és felnőttkori aspektusok milyen képességeire képesek a kapcsolatok minőségének előrejelzése az élet későbbi éveiben, és annak elemzése, hogy a „késői házasság” hogyan kapcsolódik az egészséghez és a jóléthez.
Minőségi kapcsolatok
A kutatók mindezen években arra a következtetésre jutottak, hogy a kapcsolatok kulcsa a boldogságunknak, de csak akkor, ha valódi kapcsolatokat tudunk létrehozni. Ennek a kapcsolatnak a kialakításának egyik leghatékonyabb módja a „pozitív alacitivitás” elnevezésű gyakorlás: az a képesség, amelyet úgy definiálnak, hogy „olyan mikroélményt hoz létre, amely másokban érzelmi emelkedést okoz.
A misszió szerint ennek módja egy egyszerű elmélet gyakorlása, amely három lépésből áll: felismerés, specifikusság és cselekvés.
A felismerés az lenne, ha valami pozitívra gondolnánk, ami történt az elmúlt 24 órában, és amelyért valaki köszönetet mondhat vagy dicsérhet. A második lépés, a sajátosság, magában foglalja azt, amit tetszik a tapasztalat vagy a helyzet. Végül beérkezik az utolsó szakasz: akció, ahol személyesen, személyesen, hívás vagy üzenet útján beszélgetne vele.
