Mint tudod, a dolgok között a tudósok azt remélik, hogy megtudják a Marsról, hogy a szomszédaink valaha elragadtak-e vagy vannak-e még életformái. A skóciai Edinburgh-i Egyetem kutatói által készített tanulmány szerint azonban csak akkor kell találnunk valamilyen szervezetet, ha az a Vörös Bolygó élhetetlen felszínén van.

A kutatók azt találták, hogy a marsi talaj olyan elemek kombinációját tartalmazza, amely erős baktériumölő hatású, és megakadályozza az organizmusok - legalábbis a Földön élőkhöz hasonló - elterjedését a föld körül. A tudósok szerint a Vörös Bolygó gazdag perklorátokban, amelyek perklórsavból származó sók, és amikor ezek a vegyületek kölcsönhatásba lépnek az ultraibolya sugárzással, olyan ágenseket képeznek, amelyek alapvetően a Mars felszínének legkülső rétegeit sterilizálják.

Rosszabbak, mint gondoltuk

Ennek a következtetésnek a levonásához a tudósok a laboratóriumban újjáépítették a marsi talaj körülményeit. Megállapították, hogy a perklorátok és a felületi sugárzás kombinációja elpusztíthatja a Bacillus subtilis fajba tartozó baktériumokat, ez a fajta mikroorganizmus a szárazföldi kőzetekben és a talajban nagyon gyakori, és gyakran szennyező anyagként található meg az űrszondákban és a Földről az űrbe küldött egyéb felszerelés.

Kényelmetlen környezet

Ha ezeket a baktériumokat kitették a perklorát magas koncentrációjának és a Mars körülményeinek, a tudósok rájöttek, hogy ezek az organizmusok sokkal gyorsabban elpusztultak, mint itt a bolygónkon. Érdekes, hogy amíg a sókat a Föld hővel aktiválja, addig a Vörös Bolygó hideg felületén a vékony atmoszférán áthaladó sugárzás eléri a szomszédainkat.

A tudósok azt is megjegyezték, hogy amikor a Mars felszínén más általános vegyületeket - például a hidrogén-peroxidot és a vas-oxidokat, amelyek vöröses árnyalatot adnak a bolygónak - hozzáadtuk a „baktericid koktélhoz”, a perklorátok még halálosabbá váltak.

Jó és rossz hír

A tudósok szerint a felfedezésnek számos fontos következménye van, amelyek közül az egyik más világ idegen szervezetekkel való szennyeződésének kockázatát érinti. Legalább a Marson a földi eszközökkel autóskodó baktériumok röviddel a Vörös bolygó elérése után pusztulnak el, tehát a veszély kevés.

Alacsony idegen szennyeződés kockázata

Ez azonban problémát jelent azoknak az embereknek, akik valamikor a bolygó gyarmatosítására törekszenek, mivel a felfedezés azt sugallja, hogy a marsi felület még inkább szokatlan, mint gondolnák. Ugyanakkor ez pozitív kérdés, mivel az űrhajósok fertőzöttsége valamilyen marsi organizmussal is meglehetősen alacsony.

A felfedezés másik következménye az, hogy a Marson lévõ életnyomok megtalálására a legjobb módszer lehet a felszín alatt végzett kutatás - legalább két és három méter mélységben - ahol lehetséges, az organizmusokat meg lehet védeni az intenzív sugárzástól. A tanulmány azt is sugallja, hogy még a múltbeli biológiai nyilvántartások megtalálása érdekében is a legjobb megoldás a marsi talaj ásása.

Végül is erős bizonyíték van arra, hogy mielőtt a száraz, poros, barátságtalan bolygóvá vált, a mai Mars hőmérséklete enyhe volt, védő légkörben és folyékony vízben volt a felszínen. Ezért ezek miatt az okok miatt nagy a gyanú, hogy a Vörös Bolygónak lehetnek megsemmisített életformái is.