Tudta, hogy a nap akár sötétben is károsíthatja a bőrt?

Nyár, strand, medence és a cserzés. Nagyon sokan, különösen a nők, alkalmanként fordítják a „bűn színét”, különösen a nők, de természetesen ez a megjelenés szebbé és tartósabbá válik a fényvédő krémek használatakor és az ajánlott időpontokban történő kitettséggel (10:00 előtt és után) 16:00)

Ugyanakkor nem mindenki követi ezt a szabályt, és nem mindenki használja a fényvédőt. Fontos szem előtt tartani, hogy a védőeszköz egész évben érvényes, mivel állandóan napfénynek vagyunk kitéve, amely hosszú távú károkat okozhat. De tudta, hogy a nap még sötétben is károsíthatja a bőrt? De hogyan történik ez?

Káros hatás

A Los Angeles Times Deborah Netburn cikke szerint a tudósok úgy találták, hogy a napfény agresszív hatása még az expozíció után néhány órát követ, folyamatosan károsítva az epidermális sejtek DNS-ét. Vagyis akkor is, ha a szoba elsötétített sötétségében alszik, a nap káros következményei teljes gőzzel működhetnek a bőrön napi expozíció után.

A témáról szóló végleges tanulmányt a Science folyóiratban februárban tették közzé, és a kutatók szerint a sejtek DNS-ének napkárosodásának alig több, mint 50% -a 3 órán belül az expozíción keresztül következik be az általuk hívott kémiai folyamat révén. a "sötét út".

"Kutatásunk fő leckéje az, hogy a bőre folyamatosan megsérül, amikor kijön a naptól" - mondta Douglas Brash, a Yale Orvostudományi Iskola terápiás radiológiai és dermatológiai professzora, a kutatás vezető szerzője.

Mint korábban mondtuk, nem újdonság, hogy az UVA és UVB sugaraknak való kitettség negatívan befolyásolja a bőrsejtek DNS-ét. A tudósok ezt már 50 éve tudják. A folyamatos hatás fennállásának következtetését azonban csak most ellenőrizték.

És ez így történik: Amikor a fotont elnyeli a DNS, akkor a lánc két alapbetűje összekapcsolódhat. Ez a művelet természetellenes redőt okoz a DNS-ben, és megnehezíti a megfelelő replikációt.

Az ilyen típusú károsodást pirimidin-ciklobután-dimernek (CPD) nevezik, és másodperces egymilliomodik részében fordul elő, miután a foton megüti a bőrt. Ennek eredményeként a melanin széteshet, megkönnyítve a bőrrák kialakulását.

A tanulmányok kezdete

2011-ben maga Douglas Brash és kollégája, Sanjay Premi, a Yale terápiás radiológiai munkatársa, meglepő felfedezést tett. Melanint termelő emberi és patkány bőrsejtek tanulmányozására mentek, amelyek melanint termelnek, hogy felmérjék, hogyan reagálnak az ultraibolya sugárterhelésre.

A LA Times beszámolói szerint annak biztosítása érdekében, hogy az összes laboratóriumi berendezés megfelelően működjön, a kutatók ultraibolya fénynek tették ki a sejteket, majd megmérték a bekövetkező CPD-k számát.

Néhány órával később ismét megnézve a mintákat, azt hitték, hogy a dimerek mennyisége csökkenni fog a sejtjavító mechanizmusok miatt, ám ehelyett a szám növekedett.

„Amikor először csináltuk ezt, azt gondoltuk, hogy hiba. De többször is megismételtük, különböző technikákkal, hogy megerősítsük, hogy ez valóban valódi - mondta Premi. Ennek eredményeként rájöttek, hogy az ultraibolya sugaraknak való kitettség továbbra is károsítja a DNS-t, még akkor is, amikor a fény kialudt, és úgy döntöttek, hogy megvizsgálják miért.

Ezután egy kísérleti sorozat révén úgy találták, hogy az ultraibolya fénynek való közvetlen kitettség dimerek előfordulását idézi elő minden bőrsejttípus DNS-jében, de csak melanociták halmozzák fel ezeket a hibákat fény hiányában.

A probléma az, hogy ez volt a kutatás újabb patthelyzete, mivel a melaninról ismert, hogy megóvja a bőrt a közvetlen napsugárzástól, de úgy tűnt, hogy ez az úgynevezett „sötét út” által okozott agresszió fő forrása.

Ezért úgy döntöttek, hogy további vizsgálatot folytatnak, és további kísérletek után a tudósok megállapították, hogy az ultraibolya fény aktiválja azokat a enzimeket a sejtben, amelyek egyesülnek és stimulálják a melanin elektronját. Ebből az ingerből az elektronenergia átkerül a genetikai anyagba, amely viszont ugyanazokat a károkat okozza, amelyeket a foton DNS közvetlen abszorpciója okoz.

Brash kutató szerint a "sötét ösvényhez" hasonló kémiai hatást medúzákban és szentjánosbogarakban tapasztalták, de emlősökben még soha. Például a szentjánosbogarak a stimulált elektronok energiáját felhasználják a biolumineszcencia előállítására.

A kutatók azt is mondják, hogy a felfedezés mostantól a Nap utáni agresszió megakadályozásának módját is kidolgozhatja, mivel a jelenlegi védőkészülékek nem teljes hatékonyságúak, és a hatás megelőzésére egy további terméktípusra lenne szükség.

* Kiadva 2015.3.4-én