A tudósok hamis emlékezetet használnak a madarak éneklésére

Nem ritka, hogy a tudósok az emberekhez hasonló fiziológiai tulajdonságokkal rendelkező állatokat használnak egyes szervek és funkciók működésének megértésére. Éppen ellenkezőleg, ez a technika továbbra is az egyik leggyakrabban alkalmazott. Például a zebra pinty madarakkal a kutatók használják az emberi beszéd mechanizmusainak megértésére, mivel a madarak és az emberek vokális fejlõdése meglehetõsen hasonló.

Egy nemrégiben elvégzett vizsgálatban ismét madarakat használtak. Az idegtudósok egy csoportja téves emlékezetet ültett a dallamokról, amelyeket a madarak soha nem hallottak. Aoptogenetikus fény-élő szövetek ellenőrzési módszerét alkalmazták a madarak agyában lévő specifikus neuronáramkörök aktiválására.

Azáltal, hogy a fényszerszámot meghatározott sebességgel pulzálta specifikus neuronok megcélzása révén, a kutatók képesek voltak kódolni a „memóriát” a madarak agyában. A neuronok aktív tartásának ideje megegyezett a dallamok hangjainak hosszával, amelyet a madarak később felidézhetnek.

Ez a madárfaj megtanul énekelni általában tenyésztés útján, meghallgatva a szüleit és más felnőtteket. A tanulmány azt mutatja, hogy az eszköz a szülők szerepét vette át, és így irányította a madarat a dallam meghallgatásában, anélkül hogy azt ténylegesen meghallotta volna.

Fotó: Pixabay

Az emberi agyban hasonló eredményekre lehet szükség

A Science folyóiratban megjelent tanulmány az első megerősíti, hogy az agyi régiók "viselkedési" memóriát kódolnak, és arra irányulnak, hogy utánozzák az adott beszédet vagy viselkedést. Todd Roberts, a Texasi Egyetem Délnyugati Orvosi Központ idegtudós kutatója rámutatott, hogy "a két agyrégió, amelyet ebben a tanulmányban teszteltünk, csak egy puzzle-darabot képvisel".

A kutatók azt is megállapították, hogy még ha a két agyrégió között is megszakad a kommunikáció, miután a madár megtanult egy dalt az emlékezeten keresztül, akkor is képes lesz arra, hogy énekelje. Most, ha a kommunikáció megszakadna, mielőtt meg tudná alakítani az emlékezetet, soha nem tudhatta meg.

Roberts továbbá kijelentette, hogy időbe telik, mire hasonló felfedezések az emberi agyban történnek. "Az emberi agy, valamint a beszédhez és a nyelvhez kapcsolódó utak rendkívül bonyolultak, mint a madáráramlatoknál, de kutatásaink erős nyomokat adnak arra vonatkozóan, hogy hol keressenek további betekintést az idegrendszeri rendellenességekbe" - magyarázta.

Folytatni kell a kutatást annak megállapítására, hogy az emberi agyban hogyan zajlik a vokális tanulás és a nyelvfejlesztés.