A gazdag emberek valóban nem nagylelkűek?

A többletpénzt általában olyan tényezőnek tekintik, amely szelídebbé, tisztességesebbé és még kevésbé humánussá tehet bennünket. A közelmúltban Robb Willer, a Stanfordi Egyetem szociológus professzora által végzett elemzési elemzés alapján kiderült, hogy a dolgok nem egészen így vannak.

A tudósok 1500 amerikai ember adatait értékelték. Az elemzett adatok között szerepel a résztvevők családi jövedelme és származási állapota. Az emberek nagylelkűségének tesztelésére a kutatók szerint 10 sorsolásos kupont fognak kapni, és ezen kuponok egyikét is átadhatják egy másik résztvevőnek, akinek semmi sem maradt volna.

Azokban az államokban, amelyekben magas a társadalmi egyenlőtlenség, a gazdagabb emberek kevésbé nagylelkűek, mint azokban, akiknek kevesebb pénzük van. Az alacsonyabb társadalmi egyenlőtlenségű államokban a gazdagok nagylelkűbbek voltak. Kíváncsi, igaz? Ez alapvetően azt sugallja, hogy a gazdag emberek nagylelkűségének köze van a környezetük társadalmi egyenlőtlenségének szintjéhez.

Mindig érdemes emlékezni arra, hogy az ilyen típusú kutatás általában nem döntő, hanem még további kérdések feltevésének módja. Ebben az értelemben a tudósok kíváncsi, mi oka a viselkedésbeli eltérésnek annak a környezetnek megfelelően, amelyben a kutatott emberek élnek.

Vajon a gazdag és nagylelkű emberek inkább olyan helyeken élnek, ahol alacsonyabb a társadalmi egyenlőtlenség? Vagy van valami, ami a gazdag embereket kevésbé nagylelkűvé teszi, ha olyan helyekben élnek, ahol magas az egyenlőtlenség?

E kérdések megválaszolására a tudósok csoportja úgy döntött, hogy készít egy újabb kutatást. Ezúttal az egyes államokban manipulálták a társadalmi egyenlőség észlelését. Ezután országszerte 700 embernek mutatták ki ezeket a feltalált adatokat. Néhányuk negatív adatokat látott saját állapotáról, mások pozitív adatokat láttak arról, hogy mikor éltek.

Aztán, mint az előző tanulmányban, a kutatók ugyanazt a sorsolásos kupon tesztet tettek (a díj 500 dollár volt készpénzben), és azt mondták a résztvevőknek, hogy adományozhatnak kuponokat ismeretlen személyeknek.

Ezúttal az eredmények rámutattak, hogy amikor a gazdag emberek úgy gondolták, hogy olyan államban élnek, ahol magas a társadalmi egyenlőtlenség, kevésbé nagylelkűek voltak. Amikor azt hitték, hogy alacsony egyenlőtlenségű államban élnek, nem voltak többé-kevésbé nagylelkűek más emberekkel összehasonlítva.

E kiegészítő vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy amikor a gazdag emberek kevésbé nagylelkűen cselekszenek, ez nem azt jelenti, hogy önzőek születnek. Sőt, amikor a gazdag embereket arra buzdították, hogy alacsonyabb státusúak, akkor nagylelkűbben cselekedtek. Amikor azt hitték, hogy még gazdagabbak, jelentősebbé válnak. Ez arra utal, hogy valójában közvetlen kapcsolat áll fenn az egyén társadalmi státusa és az ő nagylelkűségének módja között.

A vásárlóerő és a nagylelkűség közötti kapcsolat, a tanulmány szerzői szerint, valószínűleg annak a meggyőződésének köszönhető, hogy a gazdag emberek sokkal fontosabbak és érdemesebbek, mint mások. Ez az érdemi kérdés segít a gazdag embereknek igazolni vagyonukat, és ennek eredményeként kevésbé érzik magukat nagylelkűséggel mutatkozni másokkal szemben, azon az elképzelésen alapulva, hogy "ha küzdöttem és sikerrel jártam, bárki megteheti ugyanezt".

A kutatók azt is úgy vélik, hogy a magas szintű egyenlőtlenség arra készteti a gazdag embereket, hogy jobban aggódjanak az állapot és a pénz elvesztése miatt.

Gondolod, hogy a gazdag emberek kevésbé nagylelkűek? Kommentáld a Mega Curious fórumot